Az ifjú hajós és a karctenger

Hosszú évek munkájának, és persze a főnökömtől, Attilától kapott előléptetésnek köszönhetően (aki egyébként gyerekkori barátom), végre megvásárolhattam álmaim vitorláshajóját!

Úgy gondoltam, a hajó első, felavató útjára elhívom Attilát is, elvégre nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy ilyen gyöngyszem birtokosa lehessek. Arról nem is beszélve, hogy ő szintén hajótulajdonos jó pár éve már. Gondoltam, ellát majd szükséges tanácsokkal, én magam ugyanis még odáig sem jutottam el, hogy vízre tegyek egy hajót, még fejben sem, nem hogy gyakorlatban…

A várva várt vízre szállás tavasz végére esett, a családi Balatonparti nyaralónk kertjéből. Igen ám, de a szezonban mi voltunk az első látogatók arrafelé és a vízhez vezető, máskor tisztára kaszált lejárót teljesen benőtte a nád. Nem sokat vacakoltam, Attila tanácsára, szeretett autómmal a hajót szállító vontatmánnyal együtt keresztültolattam a bozóton egészen addig a pontig, míg a hajó fara fel nem ült a habokon. Ekkor vettem észre, hogy a manőver nem járt kár nélkül, az autó fényezése és a hajótest lakkozása egyaránt pórul járt a bozót markánsabb ágai által.

Attila rutinja ezügyben sem vallott kudarcot, kétségbeesett arcomat látván csak annyit mondott: karceltávolító polírpaszta! A kétségbeesés átrajzolódott értetlenséggé, de barátom megnyugtatott: csak szálljunk vízre, ott elmondok mindent erről a bizonyos karceltávolító polírpasztáról – mondta, és vitorlát is bontottunk.

A vízen ringatózva elmesélte, hogy volt már rázósabb vízre szállása is, és volt már olyan is, amikor majd megszakadt a szíve, ahogyan megpillantotta a kőfelverődések miatti karcokat vadonatúj terepjáróján. Még szívszorítóbb pillanat volt, mikor a szervizben tájékoztatták a fényezés javításának költségeiről, ezért úgy döntött, más utat keres.

Így jutott el egy webshophoz, mesélte, ahol egyszerűen mindenfélét lehet kapni! Nagyon jól jött neki az az oldal, jól bevásárolt. Ott talált rá erre a készletre is, ami tartalmazza a csiszolópapírt is, továbbá két 25-25 ml-s tubust. Vett belőle három darabot, mivel először használta, nem tudta, mekkora felületre elég egy szett.

Azt mondta, nem rendelte házhoz, inkább elment az óbudai szaküzletükbe, és ott vette meg a készleteket. Szeretett volna ugyanis egy-két tanácsot kérni az eladótól, amit online nem vagy nehezebben tehetett volna meg.

Hazaérve a polírszettekkel, nekilátott az autóján húzódó karcok eltüntetéséhez. Azt mesélte, hogy volt ott sima, felületi karc is, azokat az egyes számú tubusban lévő lakkal kezelte le, és remekül el is tüntette azokat. De voltak mélyebb karcolások is, amik, mint később kiderült, nem érték el az alapozást. Ezeket a benedvesített csiszolópappírral csiszolta át, végül minden területet, amit lekezelt, a második 25 ml-es tubusban lévő políranyaggal kente át. Azt mondta, remek lett a végeredmény, nem is hitt a szemének.

Így nyáron, amikor indult a szezon, vitte magával a tóhoz a fennmaradt szetteket, és nekilátott a hajó lakkozásának kisimításához is. Az rosszabbul járt, az összes karc mélyebb volt, kétségbeesett kissé, nem hitte, hogy el tudja tüntetni a nád nyomait. Attilának sok munkájába telt és sok csiszolópapírba, de végül a hajó lakkozása olyanná vált, mint amilyen újkorában volt.

Mostanára, mindig, amikor hajózni indul, visz magával egy-egy ilyen szettet, soha nem lehet tudni, mikor lesz szükség rá. Sőt, majdhogy nem minden alkalommal használja, miután partot ért.

Attila nagyon meggyőző volt, és nekem is fájt a szívem az új vitorláshajóm sebei miatt, sőt, mi több, eszembe jutott, hogy két hónapja a lányom, Kriszta, aki új jogsis, meghúzta az autóm jobb hátsó részét, miközben az udvarra parkolt be. Nem foglalkoztam eddig vele, de, ha ilyen egyszerű a megoldás, hát, a kis autómat is újra széppé tudom varázsolni!

Kint voltunk a vízen szinte egész nap, nagyon kellemes időtöltés volt, egyáltalán nem bántam meg, hogy megvettem a félretett pénzemből a vitorláshajómat. Miután partot értünk, megvizsgáltuk a felületét, igen, biztosan szükség lesz valamilyen polírozásra. Volt egy-két hosszabb, egy-két mélyebb is, de Attila megnyugtatott, higgyem el, hogy azokat is meg tudom oldani az oldalon talált szettel, mondta.

Hazaérve az volt az első dolgom, hogy rákerestem a honlapra, amit Attilától hallottam. Tényleg nagyon sok mindenre lehet ott költeni!

Rákerestem a polírszettre, nagyon praktikus kiszerelésnek tűnt, utána olvastam kicsit. Az első, aminek örültem, hogy láttam, mindenféle lakkréteghez használható, akár sima, akár kerámia, akár metálbevonatról legyen szó. Néhány szóban leírják, hogyan kell használni a szettet, és van egy videó is mellékelve, amin a használatát láthatjuk. Szimpatikus kis oldal, örültem, hogy ilyen egyszerűen rátaláltam erre a segítségre.

Láttam, hogy van házhozszállítási lehetőség is, ezért azt választottam. Én is három darab szettet tettem be a kosaramba, plusz vettem hozzá két polírozó labdát is, gondoltam, jól jöhet, és így a kiszállítás is ingyenes lett.

Néhány nap múlva megérkezett a csomag, úgy örültem neki, mint majom a farkának, azonnal neki is álltam az autó lepolírozásának. A lányom segített benne, bűntudata volt, amiért meghúzta. Annyira egyszerű a használata, hogy mind a kettőnknek simán ment. Jó szórakozás volt. Szerencsére azon mélyebb karcok nem keletkeztek, így csupán a két tubus polírozó anyagát kellett használnunk. Még jó, hogy vettem két polírozólabdát is, így mindketten egyszerre tudtuk lekezelni az autó lakkozását.

A hétvégén lementünk a Balatonra, következhetett a hajó szépítése. Kicsit aggódtam, tudtam, hogy azon nagyobb károk keletkeztek. Kriszta felajánlotta, hogy segít. Annyira élvezte a közös autópolírozást, azt mondta, jó kis közös program.

Hát neki is láttunk. Első körben végignéztük a hajót, hol és milyen karcolások találhatók. Krisztára bíztam az apróbbak eltüntetését. Szépen lekezelte azokat az első, majd a második tubussal. Én meg magamra vállaltam a mélyebb sebeket. Fogtam a csiszolópapírt és simára csiszoltam a felületet, majd lelakkoztam.

Nagyon jól haladtunk, azonban sajnos nem lett elég a mennyiség, ekkor újra Attila sietett a segítségemre, mint kiderült, ők is lejtőtek azon a hétvégén hajózni, és mivel nála mindig volt ilyen polírszett, átdobott nekem egyet.

Újra megcsodálta a szépségemet, megmosolyogta, hogy a lányom segít a polírozásban. De tovább is állt, saját családjához és hajójához, majd a vízen összefutunk, egyeztünk meg.

Krisztával befejeztük a hajó felületének polírozását, büszkén mutattuk meg a család többi tagjának, akik most látták először a szépséget: szerettem volna, ha szép állapotában van, amikor megmutatom neki.

Aznap sokat voltunk a vízen, az egész család nagyin imádta a vitorlásunkat, Attiláék családjával is összefutottunk.

Jövök még egy köszönettel Attilának, amiért megemlítette ezt az oldalt, és ezt a karceltávolító polírpasztát, ugyanis nagyon hasznos kis cucc, és nagyon jó minőségű is, mindkét járgányom felülete újra szép lett tőle!