Hétvégén voltunk hajókázni a Balatonon és nagyon jót beszélgettünk a kapitánnyal. Rákérdeztem, hogy mióta dolgozik kapitányként és a várt tizenvalahány év helyett a két éve választ kaptam. Ez meglepett, úgyhogy elkezdtem faggatózni, hogy miért váltott a hajózásra a kapitány és hogy előtte mivel foglalkozott.
Kiderült, hogy egy irodában dolgozott, jól fizető állása volt, de az alkoholizmusba hajszolta az állandó stressz és a hajtás. A családja nem hagyta, hogy teljesen kicsússzon a lába alól a talaj, úgyhogy beírták a keresőbe az addiktológus budapest kulcsszavakat és már indultak is a terápiára. A család miatt és természetesen maga miatt is becsületesen végig csinálta az egész folyamatot, teljesen letette az alkoholt. A hajózás pedig onnan jött neki, hogy volt egy olyan gyakorlat a terápiás üléseken, amikor el kellett képzelnie egy kellemes, megnyugtató tájat és azt leírni szóban az addiktológusnak. Ő mindig a lágyan hullámzó Balatont képzelte maga elé, ahogy nézi a partról és ez mindig megnyugtatta. Mire véget ért a terápia, úgy érezte, hogy új munkahely után kell néznie és eszébe jutott ez az elképzelt jelenet. Gondolt egy nagyot és belevágott, megcsinálta a jogosítványt hajóra és elkezdett dolgozni. Imádja a munkáját, ami látszott is rajta, csak úgy sugárzott. Milyen érdekes sorsok és életutak vannak.